Több betegtársunk jelezte januárban, hogy a Családi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozat formalap módosult 2023. január 1-től. A 2022-re kiadott nyilatkozathoz képest változás, hogy néhány kedvezmény kód, jogcím megváltozott. Tekintettel arra, hogy pontos tájékoztatást szerettünk volna nyújtani a vérzékenységgel érintettek részére, állásfoglalást kértünk a Nemzeti Adó-és Vámhivataltól az érvényesíthető adókedvezményekkel kapcsolatban. Egyelőre nem kaptunk választ, így csak azokat a lehetőségeket osztjuk meg az alábbiakban, amelyek a vonatkozó, 597/2022. (XII. 28.) Kormányrendelet szerint egyértelműen értelmezhető.
Röviden összefoglalva a rendelet azokat a családokat érinti, akik 2023. január 1. napjától a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelnek. Ők havonta plusz adókedvezményt vehetnek igénybe a rendelet 1. § (1) bekezdése szerint, amely az alábbiakról rendelkezik:
„Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. § (2) bekezdése szerinti családi kedvezmény minden olyan kedvezményezett eltartott után, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66.670 forinttal növelt összegben vehető igénybe.”
A rendelet 4. §-a szerint a kedvezményt a 2023. január 1-jétől megszerzett, az Szja tv. rendelkezései szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelmek tekintetében lehet érvényesíteni.
A fenti kormányrendeletben megjelölt tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy fogalma a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4 § f) bekezdésében kerül meghatározásra:
„f) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:
Az örökletes VIII-as faktor hiány, a IX-es faktor örökletes zavarai, illetve egyéb alvadási zavarok – mint magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegség – BNO kódját (D66-D68.9), illetve az egyéb véralvadási defektusok (pl. vérlemezkék minőségi rendellenességei, idiopathiás thrombocytopeniás purpura) (BNO: D69.1, D69.3) BNO kódját az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet tartalmazza.
A fentiek alapján, aki magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy aki után magasabb összegű családi pótlékban részesülnek a betegsége folytán, az a fennálló kihirdetett vészhelyzet ideje alatt havonta plusz bruttó 66.670 Ft adóalap-kedvezmény (nettó: 10.000 Ft adókedvezmény) igénybevételére jogosult.
Az említett, 2023. évre vonatkozó családi adókedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg nyilatkozatban az eltartotti minőségnél a „4” kódot (beteg gyermek) kell megjelölni annál a gyermeknél, aki esetében a plusz adóelőleg kedvezmény igénybe vehető tartós betegsége révén.
A kedvezmény rokkantsági járadékban részesülő, vagy ilyen személlyel közös háztartásban élő hozzátartozó részére is igénybe vehető. Ebben az esetben eltartotti minőségnél az „1” kódot, a jogosultsági jogcímnél a d) kódot kell beírni.
Felhívjuk tagtársaink figyelmét, hogy aki már leadta a munkáltatója felé a nyilatkozatot, és nem a fentiekben leírtak szerint töltötte ki, bármikor módosíthatja, és az adóelőleg levonása onnantól kezdve ebben a formában történik. A jövő évi SZJA bevallásnál pedig érvényesíthető a teljes évre visszamenőlegesen a kedvezmény, ha valaki a tárgyévben nem kérte meg azt az adóelőleg számításánál..
A családi adókedvezményen túl érdemes megemlíteni, hogy a tartósan beteg gyerek után is jár 2 nap pótszabadság, amelyet számos munkáltató nem hajlandó megadni, mivel a Munka törvénykönyvében a gyermekek után járó pótszabadságoknál a fogyatékos gyermek után járó további két nap pótszabadságot említi. Pontosítást a Munka törvénykönyve („Mt.”) 294. § (1) ad, ahol e törvény alkalmazásában
„1. c) gyermek:
– a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek;
– fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,[…]
A fentiek alapján tehát a tartósan beteg gyermekre tekintettel emelt összegű családi pótlékot kapó szülő is jogosult a 2 nap pótszabadságra a gyermek 16. életévig, azaz addig a naptári évig, amelyben betölti a gyermek a 16. életévét. A pótszabadságot mindkét szülő ki tudja venni, amennyiben mindketten a gyermekkel közös háztartásban élnek.
Amennyiben a NAV-tól megkapott állásfoglalás kiegészíti vagy módosítja a fenti információkat, a vonatkozó jogszabályi előírásokról egy pontosított hírlevél tájékoztatást adunk közre.
Adományozás
